A 260 napos Tzolk’in és a maja naptárrendszer röviden
A maják és a többi mezoamerikai nép több, egymásba fonódó naptárt használt. A Tzolk’in – a nevet a kutatók alkották jukatéki maja szavakból, nagyjából azt jelenti: „a napok számlálása” – 260 napból áll. Húsz napjel és tizenhárom szám, azaz hang fut egymás mellett, mint két fogaskerék: az 1 Imix után 2 Ik’ jön, majd 3 Ak’b’al, és így tovább; a 13-as hang után újra 1 következik, de a napjelek sora folytatódik. Így minden szám–jel pár csak 260 naponta tér vissza. A 260 napos számlálásra már a Kr. e. első évezredből vannak emlékek, és nem csak a majáknál élt: az aztékok tonalpohualli néven ismerték. Hogy miért éppen 260 nap, arra több magyarázat is van – a húszas számrendszer és a szent tizenhármas szorzata, a várandósság hosszához közeli időtartam, a kukoricatermesztés ritmusa –, de egyik sem bizonyított egyedüli eredet.
A Tzolk’in mellett futott a 365 napos Haab’: tizennyolc, egyenként húsznapos hónap, a végén pedig öt nap, a Wayeb’, amelyet a hagyomány kényes, átmeneti időnek tartott. A két kör 18 980 naponként, vagyis 52 haab’-évenként ér vissza ugyanarra a párosításra; ez a naptárkör. Hosszabb időtávra a hosszú számítás szolgált, amely egy mitikus kezdőnaptól, a Kr. e. 3114. augusztus 11-i 4 Ajaw 8 Kumk’u naptól számolja a napokat b’ak’tun, k’atun, tun, winal és k’in egységekben. Ennek a tizenharmadik b’ak’tunja 2012. december 21-én zárult le – egy kör végeként, nem világvégeként. A 260 napos számlálást a guatemalai felföld egyes közösségeiben ma is követik a napszámlálók (k’iche’ nyelven ajq’ij), a jelek ott részben más neveken élnek.
Hogyan számol a kalkulátor, és miért ad mást a Dreamspell?
A Tzolk’in-naphoz a születési dátumodat először Julián-napszámmá alakítjuk – ezt a folyamatos napsorszámot a csillagászat is használja –, majd megnézzük, hány nap telt el a hosszú számítás kezdőnapja óta. Hogy ez a kezdőnap melyik Julián-napra esik, azt a korreláció adja meg. A kalkulátor alapból a legelterjedtebb Goodman–Martinez–Thompson-korrelációt (GMT, 584283) használja, amely egyezik a felföldi Guatemalában ma is élő napszámlálással. Választhatod a szintén ismert 584285-ös értéket is: ez két nappal visszább lépteti az eredményt a 260 napos körön. A napjel és a hang mellé kiírjuk a trecenát (a tizenhárom napos szakaszt, amelybe a napod esik, a kezdő napjelével együtt), a haab’-dátumot és a hosszú számítás szerinti dátumot.
Példa: 2000. január 1. a GMT-korrelációval 11 Ik’, a kin sorszáma 102. A hosszú számításban 12.19.6.15.2, vagyis 12 b’ak’tun, 19 k’atun, 6 tun, 15 winal és 2 k’in telt el a kezdőnap óta. A haab’-dátum 10 K’ank’in, a trecena az 1 Eb’ nappal kezdődött. Az 584285-ös korrelációval ugyanez a nap 9 Ajaw, a 100. kin. A megadott dátum a böngésződben marad, nem küldjük el szerverre.
Ha máshol más napjelet kaptál, annak gyakran az az oka, hogy az az oldal a José Argüelles nyomán az 1980-as évek végétől elterjedt Dreamspellt használja. Ez modern rendszer: a február 29-ét nem számolja külön napként, ezért minden szökőévben tovább csúszik a hagyományos számoláshoz képest, és saját neveket, színeket (a fekete helyett kéket) és hangneveket használ. Mi a hagyományos napszámlálást követjük.
Hogyan olvasd jelképesen a napjelet, az égtájat és a hangot?
A napjel a nap „arca”. A hagyományos jukatéki nevek mögött természeti és mitikus képek állnak: krokodil és a földet hordozó vizek (Imix), szél és lélegzet (Ik’), szarvas és kéz (Manik’), jaguár (Ix), kovakő és tükör (Etz’nab’), Nap és virág (Ajaw). A klasszikus kori maják a napjeleket naptári és szertartási célra használták; részletes jellemrajzot nem hagytak ránk, a mai olvasatok nagyrészt modern értelmezések. Érdemes ezért a képből kiindulni: mit jelent neked a lélegzet, a mag vagy az út? A jóslás rovat maja ihletésű jelképkártyái ettől függetlenek: saját fantáziapakli, nem a Tzolk’in napjelei.
Minden napjel egy égtájhoz és színhez is tartozik, mert a jelek sorban körbejárják a világot: kelet és vörös (Imix, Chikchan, Muluk, B’en, Kab’an), észak és fehér (Ik’, Kimi, Ok, Ix, Etz’nab’), nyugat és fekete (Ak’b’al, Manik’, Chuwen, Men, Kawak), dél és sárga (K’an, Lamat, Eb’, K’ib’, Ajaw). A kelet a napkelte és a kezdés, a nyugat a napnyugta és a befelé fordulás képe – így is olvashatod őket, ha kedved tartja.
A hang a szám: azt mutatja, hányadik napja a napod a tizenhárom napos trecenának. A mai értelmezések a kezdet–kibontakozás–betetőzés ívét követik: az 1 az indulás, a 7 a közép és az egyensúly, a 13 a beteljesülés. Ez modern, jelképes olvasat; a hangok eredeti maja jelentéséről keveset tudunk. Egy kérdés kipróbálásra: ha a napjeled a kép, a hangod pedig a mozdulat, mit mond a kettő együtt arról, hogyan kezdesz bele valamibe? Mindez beszélgetésindító, nem személyiségmérés vagy jóslat.
Gyakori kérdések
Miért kapok máshol más maja napjelet?
Leggyakrabban két ok áll mögötte. Sok oldal a Dreamspellel számol: ez a modern rendszer kihagyja a február 29-ét, és más kiindulópontból indul, így a mai születési dátumoknál többnyire más napjelet és más hangot ad, mint a hagyományos napszámlálás. A másik ok a korreláció: aki az 584285-ös értéket használja, két nappal korábbi napot kap a 260 napos körön. Ritkábban az is számít, mikor kezdődik a nap. Érdemes megnézni, megnevezi-e az adott oldal a korrelációt – mi mindig kiírjuk.
Melyik korreláció a helyes: 584283 vagy 584285?
Mindkettő a kutatás eredménye, a szakirodalom túlnyomó része azonban az 584283-as GMT-korrelációt használja. Mellette szól elsősorban, hogy egyezik azzal a 260 napos számlálással, amelyet a guatemalai felföldön megszakítás nélkül a mai napig követnek. Az 584285-öt egyes kutatók a drezdai kódex Vénusz-táblázata alapján tartják pontosabbnak. Ha kíváncsi vagy, nézd meg mindkettőt a kalkulátorban: a két eredmény között mindig pontosan két nap a különbség.
Számít, hány órakor születtem?
A kalkulátor a naptári dátummal számol, éjféltől éjfélig, ezért az időpont nem változtat az eredményen. A maja hagyományokban azonban nem egységes, mikor kezdődik a nap: egyes leírások napkeltét, mások napnyugtát említenek. Ha késő este vagy hajnalban születtél, érdemes a szomszédos napot is megnézned, és összevetned a két leírást – néha éppen a különbség mond a legtöbbet. Ha a születési dátumod bizonytalan, a kin is az marad.
Mi az a kin, és miért 260 a legnagyobb sorszám?
A kin jukatéki maja szó, napot jelent, és a Napot mint égitestet is; a Tzolk’inban a nap sorszámát is így hívják. Az első kin az 1 Imix, a 260. a 13 Ajaw. A sorszámból a hang és a napjel is kiolvasható, mert a 13 és a 20 legkisebb közös többszöröse éppen 260: ennyi nap után ismétlődik minden szám–jel pár. Aki pontosan 260 nappal valaki más után született, ugyanazon a kinen jött a világra, mint ő.
Mit mutat meg a trecenám és a haab’-dátumom?
A trecena az a tizenhárom napos szakasz, amelybe a születésnapod esik; az első napjáról kapja a nevét, például 1 Eb’. A modern értelmezések a kezdő napjelet gyakran háttértémaként olvassák. A haab’-dátum a 365 napos évben helyezi el a napodat, és a Tzolk’innal együtt a naptárkört adja: ugyanez a párosítás 18 980 nap múlva tér vissza, nagyjából 12–13 nappal az 52. születésnapod előtt. Egy jó ok egy kis ünnepre, ha addig emlékszel rá.