Majom, fonal, mesterség: a Chuwen háttere
A Chuwen napjel a közép-mexikói naptárban az Ozomatli, vagyis a majom megfelelője, a guatemalai k’iche’ maják pedig B’atz’ néven ismerik – ez a szó egyszerre jelent bőgőmajmot és fonalat. A Popol Vuh elbeszélésében Hun B’atz’ és Hun Chuwen, a hősikrek féltestvérei, kiváló zenészek, festők és kézművesek voltak, akiket az ikrek egy csellel majommá változtattak. A klasszikus kori művészetben majomszerű istenalakok az írnokok és a művészek pártfogóiként is megjelennek. A k’iche’ napszámlálók egyik legfontosabb ünnepe ma is a 8 B’atz’ nap, amelyen az új napszámlálókat beavatják. A Chuwen a nyugathoz és a fekete színhez tartozik. Hogy a klasszikus korban mit jelentett egy Chuwen-napi születés, arról nincs biztos forrásunk.
A mai értelmezés a Chuwenben a kreativitást, a játékosságot, a humort és a kapcsolatok szövését látja: a fonalat, amely összeköti az időt és az embereket, és a majom kíváncsiságát, amely mindent kipróbál. Jelképes olvasat ez, nem személyiségteszt és nem jóslat.
Hétköznapi példa: a családi születésnapra mindenki ajándékkártyát hozna, te viszont összeszeded a régi fényképeket, és egy este alatt kézzel készítesz belőlük egy kis füzetet, vicces képaláírásokkal. Az ünnepelt nevet, aztán elérzékenyül, és a füzet évekig ott marad a polcán. A Chuwen-téma ez: játékból, kézzel szőni valamit, ami összeköt.
Chuwen a kapcsolatokban: játék, amely közben köt is
Kapcsolatban a Chuwen jelképe a közösen szőtt történet. A mai olvasat szerint a Chuwen-szülött a humorral és a játékkal kapcsolódik: belső poénok, közösen kitalált szavak, hétvégi barkácsprojektek. Ami segít: egy társ, aki partner a játékban, és nem tartja komolytalannak a könnyedséget, mert tudja, hogy abban is ott a szeretet.
Mire figyelj: a Popol Vuh majommá vált testvérei sem csak ügyesek voltak, hanem irigyek és önzők is – ezért jártak pórul. A játékosság átcsúszhat elterelésbe: egy vicc ott, ahol a másik épp komolyan szeretne beszélni, vagy egy új projekt, amellyel a régi befejezése elől menekülsz. Jó, ha a humor kaput nyit, nem pedig bezárja.
Kérdések és kis lépések: „Mikor nevettünk utoljára igazán együtt?” „Van olyan téma, amelyet viccel szoktam elütni, pedig fontos neked?” Kis lépés: készítsetek ebben a hónapban valamit közösen a kezetekkel – egy kenyeret, egy polcot, egy fotóalbumot –, és figyeljétek meg, milyen beszélgetések születnek közben.
Mikor van Chuwen nap 2027-ben?
A napjel 20 naponként tér vissza; 2027-ben ezeken a napokon (a GMT 584283-as korreláció szerint, zárójelben a hang és a napjel): január 8. (13 Chuwen), január 28. (7 Chuwen), február 17. (1 Chuwen), március 9. (8 Chuwen), március 29. (2 Chuwen), április 18. (9 Chuwen), május 8. (3 Chuwen), május 28. (10 Chuwen), június 17. (4 Chuwen), július 7. (11 Chuwen), július 27. (5 Chuwen), augusztus 16. (12 Chuwen), szeptember 5. (6 Chuwen), szeptember 25. (13 Chuwen), október 15. (7 Chuwen), november 4. (1 Chuwen), november 24. (8 Chuwen), december 14. (2 Chuwen). A 584285-ös korrelációval minden dátum két nappal később esik.
Gyakori kérdések
Kik voltak Hun B’atz’ és Hun Chuwen a Popol Vuhban?
A k’iche’ maják szent könyvének elbeszélésében ők a hősikrek, Hunahpu és Xbalanque idősebb féltestvérei: zenészek, énekesek, festők és faragók, akik minden művészetben kiválóak voltak. Mivel féltékenyek voltak az öccseikre, és rosszul bántak velük, az ikrek egy fára csalták őket, ahol majommá változtak. A történet a tehetséget és a gőg csapdáját egyszerre mutatja – a Chuwen mai olvasata mindkettőt magában hordja.
Mi az a 8 B’atz’ ünnep?
A guatemalai felföldön, különösen a k’iche’ településeken, a 260 napos körben minden 8 B’atz’ napon fontos szertartást tartanak: ekkor avatják be az új napszámlálókat (ajq’ij), és sok közösség ezt a napot a szent naptár egyik kezdőpontjaként ünnepli. A B’atz’ a Chuwen k’iche’ neve. Az ünnep élő vallási gyakorlat, ezért aki látogatóként vesz részt rajta, tisztelettel és a helyiek útmutatása szerint teheti.
Mit jelent, hogy a B’atz’ szó fonalat is jelent?
A k’iche’ b’atz’ szó a bőgőmajom mellett fonalat, cérnát is jelent, és a napszámlálók értelmezésében gyakran az idő fonalához, a szövéshez kapcsolódik: a napok úgy követik egymást, mint a szálak egy szövetben. A guatemalai maja szövés ma is gazdag hagyomány. A mai olvasat ebből a kapcsolatok, történetek és nemzedékek összefonódását emeli ki – ami egy párkapcsolatra is szép kép.
Miért tartják a Chuwent a művészek napjelének?
Mert több szál is a művészethez köti: a Popol Vuh majommá vált művész-testvérei, a klasszikus kori ábrázolások, amelyeken majomszerű istenalakok írnokként és festőként jelennek meg, és a fonal, a szövés képe. Ebből a mai értelmezés a kreativitást és a kézügyességet emeli ki. Ez nem jelenti, hogy minden Chuwen-szülött művész, csak azt, hogy a játékos alkotás jelképesen fontos téma.
Komolytalan jel a majom?
Nem. A majom a maja hagyományban egyszerre a tehetség, a mesterség és a figyelmeztetés képe: aki ügyes, annak is óvakodnia kell a gőgtől. A mai értelmezés a játékosságot erőnek tartja, mert a nevetés és a próbálkozás teret ad az újnak. A Chuwen csak arra kérdez rá, hogy a játék közelebb visz-e a másikhoz, vagy elfedi azt, amit nehéz kimondani.