Az énidő elutasítást jelent?
Önmagában nem. Valaki csendben töltődik fel, más közös programra vágyik egy nehéz nap után. Az énidő iránti kérésből nem következik biztosan, mit érez a társad. A saját jelentését tőle tudod meg, nem egy csillagjegyből.
Kitalált helyzet: Réka szombat délelőtt egyedül sétálna, Áron közös reggelit tervezett. A vita valójában két külön terv találkozása lehet. Először azt érdemes tisztázni, megbeszélt programról vagy ki nem mondott várakozásról volt-e szó.
Hogyan kérjek időt magamnak bántás nélkül?
A „Hagyj már békén” helyett próbáld ezt: „Most szeretnék egy órát csendben lenni. Utána szívesen vacsorázom veled.” Ne ígérj közös időt, ha még nem tudod vállalni; akkor jelezd, mikor tudsz visszatérni a kérdésre.
A másik fél így válaszolhat: „Rendben, nekem pedig fontos lenne, hogy a mai közös tervünk ne tűnjön el. Mikor nézzük meg újra?” Az igény kimondása nem jelenti, hogy a másiknak minden részletét azonnal teljesítenie kell.
Közös idő és külön idő a naptárban
Írjatok fel egy-egy olyan külön programot, amely feltölt, és egy közös programot, amelyet tényleg vártok. Nézzétek meg, ütköznek-e a vállalt feladatokkal. Ha igen, a feladatról is állapodjatok meg, ne csak a szabadidőről. Egy szabad este nem attól lesz közös, hogy egyikőtök titokban annak tekinti.
Nem kell percre elszámolni a külön idővel. A folyamatos engedélykérés vagy ellenőrzés nem azonos a kölcsönös egyeztetéssel.
Mennyi énidő normális egy kapcsolatban?
Nincs mindenkire érvényes óraszám. Az a lényeg, hogy a keret mindkettőtöknek vállalható legyen, a közös felelősségek ne maradjanak egy emberre, és lehessen módosítást kérni. A tartósan eltérő igényeket nem oldja meg egy általános internetes arány.